FIFO-elv a nemesfém eladásánál

A FIFO-elv (angolul: First In, First Out) egy felhasználási sorrendi szabály, amelyet a fizikai nemesfémekből származó értékesítési nyereség kiszámításakor alkalmaznak. Aki például aranyat több részletben, különböző időpontokban és árakon vásárol, majd később egy részét eladja, annál az adózási nyereségszámításnál abból kell kiindulni, hogy az elsőként megvásárolt egységeket adták el elsőként – függetlenül attól, hogy fizikailag mely érmék vagy rudak cseréltek gazdát.

Jelentősége a magyar adózásban

Magyarországon a magánszemély fizikai nemesfémek (aranyrúd, érme, ékszer) eladásából származó nyeresége az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai szerint adózik (Szja tv. 58. §). A nyereség után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. Fontos különbség Németországhoz képest: Magyarországon nincs „spekulációs idő" (tartási idő), amely után az eladás automatikusan adómentessé válna – az adókötelezettség kizárólag a mentességi és bevételi határoktól függ, nem a tartás időtartamától.

A FIFO-módszer ennek ellenére fontos, mert meghatározza, mely vásárláshoz rendelik hozzá az eladást, és így milyen szerzési értéket lehet a bevételből levonni:

1. Az első vásárlás minősül elsőként értékesítettnek → annak beszerzési dátumát és árát veszik alapul.
2. A nyereség = bevétel − szerzési érték − ráfordítások.
3. Az évi 200 000 forintot meg nem haladó jövedelem adómentes, e felett is csak a 200 000 forintot meghaladó rész adóköteles (az adót további 30 000 forinttal csökkentve). Ha az éves összbevétel nem haladja meg a 600 000 forintot, nyereséget sem kell megállapítani.

Számpélda

1. vásárlás: 10 oz arany  2023.03.01.  á 700 000 Ft  = 7 000 000 Ft
2. vásárlás: 10 oz arany  2024.09.01.  á 940 000 Ft  = 9 400 000 Ft
Eladás:       5 oz arany  2025.04.15.  á 1 100 000 Ft = 5 500 000 Ft

FIFO → beszerzési ár: 5 × 700 000 Ft = 3 500 000 Ft
Nyereség: 5 500 000 Ft − 3 500 000 Ft = 2 000 000 Ft

Az öt uncia adózási szempontból az első vásárláshoz (2023. március) van rendelve, tehát az alacsonyabb szerzési értéket veszik alapul. Ha a FIFO helyett a fiatalabb egységeket (2. vásárlás, 2024. szeptember) vennék figyelembe, a nyereség – és így a szerzési érték – eltérően alakulna. A 2 000 000 forintos nyereség után a 200 000 forintot meghaladó rész adóköteles 15%-kal.

Gyakorlati tudnivalók

• Bizonylattartási kötelezettség: minden vásárlást dátummal, mennyiséggel, szerzési árral és kereskedői számlával dokumentálni kell, hogy a FIFO-hozzárendelés vita esetén igazolható legyen. Számla hiányában a törvény az eladási ár 25%-át tekinti jövedelemnek (Szja tv. 58. §).
• Vegyes tárolás: egyedileg nem számozott rudaknál vagy érméknél a FIFO az elfogadott standard módszer a szerzési sorrend megállapítására.
• Vegyes állományok: a különböző fajtákat (aranyunciák, ezüstrudak stb.) külön értékelik FIFO szerint – a fajtákon átnyúló elszámolás nem megengedett.
• Befektetési arany áfamentes: a befektetési arany az Áfa tv. 236. §-a alapján áfamentes; a FIFO-elv kizárólag a jövedelemadó oldalát érinti. Az aranytól eltérően a befektetési ezüstöt, platinát és palládiumot 27%-os áfa terheli.

A történelmi aranyárak segíthetnek az akkori szerzési érték rekonstruálásában, ha az eredeti bizonylatok hiányoznak. Az eladáskor várható adóhatást előzetesen az adóbecslővel becsülheti meg.

Megjegyzés: ez a cikk általános tájékoztatást szolgál, és nem minősül adó- vagy befektetési tanácsadásnak. Az egyedi adózási megítéléshez kérjük, forduljon adótanácsadóhoz vagy a NAV-hoz.

Röviden összefoglalva

A FIFO-elv nemesfém eladásánál automatikusan a legrégebbi állományokat rendeli hozzá az adóhatóság felé – ez befolyásolja, hogy melyik szerzési árat vonhatja le a bevételéből. Magyarországon – Németországtól eltérően – nincs tartási idő, amely után az eladás adómentes lenne; az adózás a 200 000 forintos jövedelem- és a 600 000 forintos bevételi határtól függ.

Források: NAV (nav.gov.hu), net.jogtar.hu (Szja tv. 1995. évi CXVII. 58. §), MNB (mnb.hu).