Ródium ár ma — Aktuális ródium árfolyam grafikonnal

A világ legismertebb ródiumjegyzése a Johnson Matthey Base Price. A Johnson Matthey saját meghatározása szerint ezek „a társaság által a nagytételben vásárló ügyfeleinek ajánlott árak a platinacsoport fémeire, amelyeket az Egyesült Államokban, Hongkongban és az Egyesült Királyságban működő kereskedési asztalai állapítanak meg”, és a termék is meg van adva: szivacs formájú fém (sponge), legalább 99,9 %-os tisztasággal a ródium esetében (a platinánál és a palládiumnál 99,95 %).

Az Umicore ugyanilyen nyíltan fogalmaz a napi három jegyzésének jogi természetéről: „Prices shown on our websites thus are of pure statistical nature and must be looked at as indications only.” A Heraeus Precious Metals táblázata Bid <1 kg, Bid, Offer Unfabricated és Offer Fabricated rovatokat tart fenn aranyra, ezüstre, platinára, palládiumra, ródiumra, irídiumra és ruténiumra — de csak a német kereskedési asztal nyitvatartási idejében tölti ki őket.

Egy lépés a sztenderdizálás felé azért megtörtént. 2023 januárjában a London Platinum and Palladium Market bevezette a ródiumszivacs akkreditációját, amelyben az akkreditált finomítók rendszeres mintavizsgálatokat teljesítenek az LPPM szabványai szerint. A ródiumnak tehát van szállítási szabványa — referenciaára továbbra sincs. A különbség nem szőrszálhasogatás: a vevő ma már ellenőrizheti, mit kap, azt viszont még nem, hogy mennyit ér tárgyilagosan.

A háromutas katalizátorban a ródium olyan feladatot végez, amelyet a többi platinacsoportbeli fém rosszabbul teljesít: a nitrogén-oxidokat molekuláris nitrogénné redukálja, míg a platina és a palládium a szén-monoxidot és a szénhidrogéneket oxidálja. Erre a redukciós lépésre nincs egyenértékű helyettesítő fém, és ezért az ipar az árcsúcsok idején történetileg a terhelést csökkentette, nem a fémet cserélte.

A valóban létező helyettesítési kockázat hosszú távú, és a hajtásláncból jön, nem egy másik fémből. Az IPA kifejezetten megnevezi: a hosszú távú kockázat a belső égésű motorról az akkumulátoros elektromos hajtásra való átállás. Egy akkumulátoros elektromos járműben nincs háromutas katalizátor. A kitettség földrajzilag koncentrált: Európában a feldolgozott ródium 93 %-a kerül autókatalizátorba, túlnyomórészt benzines személyautókhoz, és Európa a globális ródiumfelhasználás körülbelül 15 %-a.

Egy magyar olvasó számára ebből egy konkrét, jogi kapcsolódás következik, amelyre a adózási szakasz részletesen visszatér: a ródium egyetlen valódi hazai forgalmi útja nem a befektetési rúd, hanem a leszerelt katalizátor. A nemesfémhulladék belföldi értékesítésére az Áfa tv. 142. § (1) d) pontja és a 6. számú melléklet 26. pontja (vtsz. 7112) fordított adózást ír elő — a ródiumtartalmú törmelék és hulladék tehát bent van a magyar belföldi adófizetési-kötelezettség-áthelyezésben, de csak akkor, ha minden fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany (142. § (3)). Magánszemélytől történő felvásárlásnál a szabály soha nem alkalmazható.

A részarány már elindult. Az autóipari rész 2019 óta 90 % körül állt, és 2025-ben 84 %-ra csökkent. A Johnson Matthey 2026-os előrejelzése valamivel több mint egymillió unciás összfelhasználás, ami tízéves mélypont lenne.

• ◆ A Pt-Rh katalizátorszövetek az ammónia salétromsavvá oxidálásához — ez a műtrágyák és a robbanóanyagok alapanyaga. Az ötvözet jellemzően 3 és 10 % közötti ródiumot tartalmaz, és az IPA alacsonynak ítéli a helyettesítési potenciált: a Pt-Rh szöveteket továbbra is optimumnak tartják.
• ◆ A homogén ródiumkatalizátorok a hidroformilezéshez, azaz az aldehidek oxoszintéziséhez, és a karbonilezéshez a Monsanto-eljárásban, amely ecetsavhoz vezet.

A Pt-Rh ötvözetek keverőket, dugattyúkat, adagolórendszereket és üvegszálfúvókákat alkotnak, amelyekkel optikai és technikai üveget, üvegszálat, gyógyszeripari ampullákat, napelemmodulokat és kijelzőüveget gyártanak. Egy befektetőnek a döntő részlet az, hogy ezen ötvözetek ródiumtartalma szabályozható: jellemzően 5 és 20 % között mozog, a platina és a ródium árkülönbségétől függően. A palládium csak korlátozott alternatíva, mert alacsonyabb az olvadáspontja.

Az üvegipar tehát az egyetlen hely, ahol egy magasabb ródiumár mérhetően csökkenti, egy alacsonyabb pedig növeli a ródiumfogyasztást. 2026-ra a Johnson Matthey stabil terhelést vár, de emelkedési lehetőséget lát, mert új, különleges E-üvegszálas kapacitásokat telepítenek.

A Pt-Rh hőelemek (R, S és B típus) a referencia a magas hőmérsékletek pontos mérésére acélban, üvegben és kerámiában, körülbelül 1 700 °C-ig használhatók. A ródiumot és a ródium-ruténium bevonatokat kontaktusokra és csatlakozókra viszik fel; a fogyasztói elektronika egyes igényes alkalmazásaiban az aranyozott kontaktusoknál jobbnak tartják őket.

Az ékszerek ródiumozása — a fehéraranyra és az ezüstre galvanizált vékony réteg — az az alkalmazás, amelyet a legtöbb olvasó már a kezében tartott. Érdemes pontosnak lenni a bizonyítottság fokában: a ródiumot galvanikusan választják le, nem ötvözik, és ezért nincs ródiumból a 750-es aranynak vagy a 925-ös ezüstnek megfelelő finomsági fok. A Johnson Matthey statisztikáiban ez a felhasználás az „egyéb" rovatban jelenik meg (2025-ben 26 000 uncia), és nem közlik külön; az IPA nem sorolja a főbb alkalmazások közé. Az ékszerek ródiumozására nincs dokumentált mennyiségi adat, és ez az oldal nem is ajánl egyet sem.

Egy máshol gyakran idézett szám itt szándékosan hiányzik: a ródium saját kéregbeli gyakorisága. Az IPA körülbelül 1,5 ppb-t ad meg a felső kontinentális kéregre az összes platinacsoportbeli fémre együtt, az elemenként széles körben átvett érték pedig a ródiumra, a ruténiumra és az irídiumra azonos, ami inkább kitöltő adatot jelez, mint mérést. Egy olyan szám, amely nem különbözik két másik elem adatától, nem tény a ródiumról.

A ródiumot a világon semmilyen bányában nem főtermékként fejtik. Az IPA közvetlenül írja: a ródiumot mindig a platinacsoportbeli fémek kosarának fejtéséből származó mellékterméknek tekintik, és ezt a kosarat a platina- és palládiumtermelés uralja, noha a ródium értékbeli hozzájárulása általában jóval nagyobb, mint a tömegbeli. Tömeg szerint a ródium a kosár körülbelül 5 %-a, a platina és a palládium együtt 86 %-a. A nagyságrend érzékeltetésére: a 2025-es 21,8 tonna elsődleges ródiummal szemben ugyanabban az évben, csak a bányászati termelést tekintve, körülbelül 170 tonna platina és 190 tonna palládium áll.

A ródium elérhetőségét a fejtett telep dönti el. A dél-afrikai Bushveld-komplexumnak két fő szintje van:

• ◆ A Merensky-telep — szokásos malmi fémtartalom 4–7 g/t 6E alapon (4–6 g/t 4E alapon), a platina és a palládium aránya körülbelül 2,0–2,5 az egyhez. Ródiumban viszonylag szegény.
• ◆ Az UG2 kromitittelep — összességében alacsonyabb fémtartalom, 2,5–4 g/t 4E alapon, de sokkal magasabb ródium-, ruténium- és irídiumtartalom; ez a három fém a teljes platinafém-tartalom 20 %-át is meghaladhatja. Az UG2-t tartják a világ legnagyobb ismert platinafém-tárolójának, és ebben van a világ bármely platinafémtartalmú ércénél magasabb ródiumkoncentráció.

Itt jön az a részlet, amelyet szinte senki nem mond el: a ródium elérhetősége attól függ, milyen mélységben és melyik telepen dolgoznak a platinatermelők — egy bányaterv szerint, amelyet a platina közgazdaságtanára írtak, és amelyben a ródium csak utas.

És még ha a tőke reagál is, az idő nem követi. Az IPA konkrét átfutásokat ad meg: 8–18 hónap egy meglévő üzem újraindítására és a sekély gépesített lejtősaknákra, 3–4 év egy új, sekély gépesített projektre, 6–8 év a nagy, mély aknákra — ehhez jön akár hat hónap az érc kinyerése és a tisztított fém között, valamint nyolc hónaptól nyolc évig terjedő engedélyezési ciklusok. Egy árjelzés tehát a legjobb esetben is csak hónapok, realisztikusan évek múlva tud többletkínálatot létrehozni.

A 2025-ös elsődleges kínálat 701 000 troyuncia, azaz 21,8 tonna volt. Az IPA körülbelül 22 tonnára teszi, és megjegyzi, hogy a termelés „az elmúlt három évben 22 tonna körül maradt”. Egy befektetőnek nem a pontos szám a lényeges, hanem ez a laposság: 2023 és 2026 között három árrendszer követte egymást ezen a piacon anélkül, hogy bármi megváltozott volna abban, ami a földből kijön.

Ami a termelést 2025-ben valóban fékezte, az az időjárás és néhány bányabezárás. Az első negyedév szélsőséges esőzései hónapokra megállították a Valterra Amandelbult bányájának egy részét, és a Bokoni bánya (African Rainbow Minerals) „early ounce” projektjének fejtését és feldolgozását az év közepén leállították. Az egyenleg másik oldalán új művelés indult: az Ivanplats Platreef projektje 2025 negyedik negyedévében adta át az első platinafém-koncentrátumot a Northamnak, az első fázis célja évi körülbelül 100 000 uncia platinafém 2026-tól.

Maguknak a termelőknek 2025 a ródiumtól függetlenül is jó év volt: a jellemző dél-afrikai 4E-kosár (platina, palládium, ródium, arany) a 2025. januári körülbelül 24 000 randról 40 000 rand fölé ment unciánként az év végére.

A 2025-ös másodlagos kínálat 312 000 troyuncia, azaz 9,7 tonna volt, és teljes egészében használt autókatalizátorokból jött. Az 1 013 000 unciás (31,5 tonnás) teljes kínálathoz mérve ez 30,8 %. A visszanyerés hatékony: a mai finomítási eljárások a használt autókatalizátorok platinafém-tartalmának körülbelül 95 %-át nyerik vissza, a ródiumot is beleértve.

A népszerűsítő leírásokból szinte mindig kimarad egy fenntartás: ezek a számok csak a nyílt körű újrahasznosításra vonatkoznak, vagyis arra az anyagra, amelyet begyűjtenek, megtisztítanak, majd a szabad piacon újra eladnak. A Johnson Matthey 2024-ben közzétett körforgásos tanulmánya szerint a zárt körű újrahasznosítás a teljes ródium-újrahasznosítás körülbelül 75 %-át adja — olyan fémet, amely az eredeti tulajdonosnál marad, és a piacot soha nem éri el. Az ismerős megfogalmazás, hogy „a ródium körülbelül harmada újrahasznosításból jön”, tehát csak a forgalmazott részt írja le. A valóban újrahasznosított arány ennél jóval nagyobb; az árat viszont a forgatható arány csinálja.

• ◆ A vételi és eladási ár közti rés a legnagyobb költség. 142 jegyzési napon mérve, 2026. április 1-jétől október 23-áig, a ródium vételi ára egy finomítónál 15,0 %-kal az eladási ára alatt állt. Aki ugyanazon a napon vásárol és visszaad, ezt a 15 %-ot elveszíti — adók előtt. Ugyanez a mérés a platinára 7,0 %-ot ad.
• ◆ Állami befektetési érme nincs. Egyetlen felhasznált elsődleges forrás sem említ ilyet; a kereskedés rúdban, szemcsében és szivacsban folyik. Ez tényszerűen is bezárja azt az adózási utat, amely más országokban a használt gyűjtői érméken keresztül vezet — Magyarországon pedig a különbözet szerinti adózást teszi a ródiumnál kétszeresen elméletivé.
• ◆ A finomsági fok és a forma a visszaadásnál számít. A Johnson Matthey a nagytételű ródiumot szivacs formában, legalább 99,9 %-on jegyzi; a 2023 januárjában bevezetett LPPM-akkreditáció a finomítókra vonatkozik, nem egy kiskereskedelmi rúdra. A vevő a finomító dokumentációját fogja kérni — és Magyarországon, ahol a ródiumrúdon nincs hatósági fémjel, egyedül ez van a kezében.
• ◆ Eladni annyi, mint megtalálni az egyetlen vevőt. Nincs tőzsde, amely felszívná a kínálatot. A realisztikus partner egy finomító vagy egy szakosodott kereskedő, az aznapi vételi árán. Ebben a munkában nem találtunk olyan magyarországi árjegyzőt, amely ródiumot jegyez; a földrajzilag legközelebbi jegyzések a belgiumi Umicore és a németországi Heraeus árai, és azok is euróban, kilogrammonként.

A platinával vagy a palládiummal szemben a ródiumnak a gyakorlatban egyetlen jól dokumentált, fizikai fémmel fedezett terméke van: a 1nvest Rhodium ETF, amelyet Johannesburgban jegyeznek. Az alábbi számok a 2025. december 31-i adatlapjáról származnak.

Három szerkezeti részlet dönti el, mit birtokol valójában a befektető. A fém elkülönített, egyedileg azonosított és allokált biztonságos tárolókban, és a kibocsátó nem vihet be további kockázatot — különösen nem adhatja kölcsön a fémet. A fémre szóló jogosultsági tényező naponta csökken, hogy a kezelési költséget leképezze, így egy jegy minden eltelt nappal valamivel kevesebb fémet képvisel. Végül a közölt teljesítmény randban mért teljesítmény, miközben a ródiumot amerikai dollárban jegyzik: aki a jegyet tartja, a fém árán felül két árfolyamhatást is elhordoz — forintban számolva pedig egy harmadikat is.

Ennek a piacnak a méretét is érdemes léptékbe hozni. A Johnson Matthey 2025 végére körülbelül 22 000 uncia ródiumot jelzett a tőzsdén jegyzett alapokban, ami öt éven belül a legmagasabb szint dél-afrikai befektetők mérsékelt vásárlásai után, egyúttal megjegyzi, hogy ezek az alapok „have seen little activity in recent years”. A palládiumra szóló tőzsdei alapok ugyanazon a napon 1,14 millió unciát tartottak — több mint ötvenszer annyit.

Az IPA név szerint felsorolja az integrált termelőket: Dél-Afrikában a Valterra Platinum, a Sibanye-Stillwater és az Impala Platinum viszi a teljes láncot a bányától a fémig, míg a Northam magas fémtartalmú koncentrátumot küld Európába a végső tisztításra; Oroszországban a Norilsk Nickel fémét harmadik fél, a Krastsvetmet tisztítja.

Két fenntartás adódik annak, aki a részvényeket a ródium helyettesítőjének használná. Először: a részvényárfolyam csak közvetve követi a ródiumot, mert a ródium a 4E-kosár egyetlen összetevője — 2025-ben a termelők a szokatlanul magas ruténium- és irídiumárakból is profitáltak, miközben a króm és a réz ára is szilárd volt. Másodszor: azok a kockázatok, amelyek ezeket a papírokat uralják, semmilyen kapcsolatban nem állnak a ródiummal — áramellátás, nagy mélységben végzett munka költsége, devizaárfolyamok és nyolc hónaptól nyolc évig terjedő engedélyezési ciklusok.

• ◆ Illikviditás. Nincs tőzsdei jegyzés, nincs határidős szerződés, nincs fedezeti eszköz. Az ipari felhasználók szállítási szerződésekkel biztosítják be magukat, nem határidős ügyletekkel — egy magánszemélynek pedig egyik sincs.
• ◆ Egy 15,0 %-os ügyleti árrés, 142 jegyzési napon mérve 2026-ban, állandó, lefelé nem alkudható.
• ◆ Nincs áfamentesség — és Magyarországon ez a legdrágább mondat ezen az oldalon. Az uniós mentesség kizárólag a befektetési aranyra szól; a ródiumra a magyar 27 %-os általános adómérték vonatkozik, amely az Európai Unió legmagasabb általános áfakulcsa (részletesen az adózási szakaszban).
• ◆ Egyetlen forrásból származó ár. A Johnson Matthey maga jelenti ki, hogy nem üzemeltet referenciaárat; két kereskedő ugyanazon a napon különbözőképpen jegyezhet.
• ◆ Szerkezeti váltás a hajtásláncban. Az akkumulátoros elektromos járműveknek nincs szükségük háromutas katalizátorra, és az IPA ezt nevezi meg a hosszú távú helyettesítési kockázatként.
• ◆ Dokumentált visszaesések. Mínusz 90 % négy és fél hónap alatt 2008-ban, és mínusz 77 % éves átlagban 2021 és 2024 között.
• ◆ Nem válságfém. Nincs jegybanki készlet, és körülbelül 22 000 uncia a tőzsdei alapokban 2025 végén. A ródiumnak nincs menedékkereslete, amelyre visszaeshetne.
• ◆ Egy pont, amely nem dőlt el egyik irányba sem. Egyetlen uniós tagállamban sem létezik olyan határozat, hatósági állásfoglalás vagy bírósági döntés, amely a ródiumot, a ruténiumot vagy az irídiumot név szerint kezelné. A magyar adózás szerencsére ettől független — a vonatkozó normák fémsemlegesek —, de ahol a nemesfém fogalmára támaszkodnak, ott nyitott kérdés marad.

A fizikai ródiumot az általános, 27 %-os adómérték terheli. A norma az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 82. § (1) bekezdése, szó szerint: „Az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka." Ez egyúttal az Európai Unió legmagasabb általános adómértéke. Az ettől eltérő kulcsokat a törvény a 82. § (2)–(5) bekezdéseiben zárt listákhoz köti: 5 % a 3. számú melléklet, 18 % a 3/A., 0 % a 3/B. melléklet termékeire, és 5 % a 8. számú melléklet I. részében felsorolt műalkotások importjára. Nemesfém egyik listában sem szerepel — a numizmatikai gyűjteménydarabok a 8. melléklet II. részében állnak, amelyre az 5 %-os importkulcs éppen nem terjed ki.

Hogy a ródium miért nem élvez semmilyen mentességet, azt pontosan kell megfogalmazni, mert ezt a pontot rendszeresen félreírják. A mentességi norma az Áfa tv. 236. § (1) bekezdése: „Mentes az adó alól a befektetési arany értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, valamint importja …" — és hogy mi a befektetési arany, azt a 235. § (1) bekezdése zárja le: „a) legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany …; b) legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme …" A norma szava tehát „arany", és a meghatározás zárt. Ez nem magyar különlegesség: az uniós alap, a 2006/112/EK irányelv 344–346. cikke, szintén csak az aranyat ismeri, és egyetlen tagállam sem adhatna ennél szélesebb mentességet.

Egy külön félreértést érdemes megelőzni. Ha a vevő másik uniós államban rendel ródiumot, a 10 000 euró, amelyet az Áfa tv. 49/A. § (1) c) pontja említ, nem a vásárló mentes küszöbe, hanem az eladó uniós szinten összesített évi küszöbe: ha azt átlépi, a teljesítés helye Magyarországra kerül, és a külföldi kereskedő magyar áfát számláz. A távolsági eladás szabálya a 31. § szerint nem alkalmazható a XVI. fejezet különös szabályai alá tartozó használt ingóságra, műalkotásra, gyűjteménydarabra és régiségre — egy különbözet szerint adózó gyűjtői érmét tehát nem terhel utólag a magyar 27 %.

A fizikai ródium eladásából származó nyereség ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 58. §-a szerint. Ez külön adózó jövedelem: nem kerül bele az összevont adóalapba. Az adókulcs 15 % (8. § (1)), és ezen a ponton a legfontosabb a negatív megállapítás: a 13 %-os szociális hozzájárulási adó nem jár hozzá. A Szocho tv. az összevont adóalaphoz és a külön adózó jövedelmek egy zárt felsorolásához kapcsolódik, amelyben az Szja tv. 58. § nem szerepel. Az „15 % + 13 % szocho" tehát téves, és a 13 % csak akkor jelenik meg, ha az értékesítés önálló tevékenységgé minősül át (lásd lentebb).

Tartási idő nincs. Az 58. § mind a tizenöt bekezdését végigolvasva — az (1)-től a (13)-ig, a közbeszúrt (9a) és (10a) bekezdéssel együtt — egyetlen tényállási elem sem kapcsolódik birtoklási vagy tartási időhöz. A megszerzés időpontja csak a szerzési érték megállapításában játszik szerepet (58. § (4)), az adókötelezettség keletkezésében soha. Németországból, Ausztriából, Csehországból vagy Szlovákiából átvett határidők — „egy év után adómentes", „spekulációs idő" — Magyarországon semmilyen hatást nem váltanak ki.

A nyereséget úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az 58. § (3) bekezdésének három, igazolt költségkategóriáját: a megszerzésre fordított összeget és az azzal összefüggő kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat. A bizonyítás módja a (4) bekezdés szerint szándékosan megengedő: „a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény vagy más bizonylat szerinti érték". Nem kell tehát szűk értelemben vett számla. Örökölt fémnél a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ajándéknál az az érték, amely után az illetéket megállapították, egyébként a szerzés időpontjában érvényes szokásos piaci érték számít — vagyis értékfelszorzás, nem az ajándékozó költségeinek továbbvitele. Egy alacsonyra becsült hagyatéki érték ezért a későbbi adóköteles nyereséget növeli.

Három további szabály, amely a gyakorlatban a leggyakrabban hiányzik. Először: ha a megszerzésre fordított összeg a (4) bekezdés szerint nem állapítható meg, akkor az 58. § (5) szerint a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek — kötelezően, nem választás szerint. Ez a kiváltó ok szűkebb, mint a „nincs pénztárbizonylat": a (4) bekezdés elfogad nyugtát, elismervényt vagy más bizonylatot, és örökölt fémre a hagyatéki érték, ajándékra az illetékalap érvényes. Másodszor: az adót a magánszemély maga állapítja meg az adóbevallásában, és a bevallás határidejéig fizeti meg (58. § (6)); a konkrét nyomtatványszámot és a benyújtási határidőt a NAV teszi közzé, ezek nem a törvényben vannak. Harmadszor, és ez a legdrágább mondat ebben a bekezdésben: ezek a jövedelmek a NAV elkészített adóbevallási tervezetében nem szerepelnek. A tervezet a kifizetők adatszolgáltatásából áll össze, egy magánértékesítést pedig senki nem jelent — a magánszemélynek magának kell a tervezetet kiegészítenie. Ha a jövedelem meghaladja a 200 000 forintot, a 11. § (3) b) pont szerinti bevallásmentesség elesik, és a teljes összeget be kell vallani, akkor is, ha adó csak a felette lévő részre jut. A bizonylatokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig kell megőrizni: az Art. 78. § (3) és 202. § (1) szerint a bevallás évének utolsó napjától számított öt évig.

A magánértékesítés és az üzletszerűség határán nincs szám, és aki számot ad meg, kitalálja. Az Szja tv. 3. § 46. pontja szerint akkor beszélünk üzletszerűségről, ha a tevékenység „üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel" folyik, és „az ellenérték elérésére irányul", továbbá „független formában" végzik. A szerkezet fontos: az „illetőleg" vagylagos, tehát elég az üzletszerűség vagy a tartós, rendszeres jelleg — nem kell mindkettő. Az átminősítés következménye az 58. § (8) szerint, hogy a jövedelem önálló tevékenységből származóvá válik, bekerül az összevont adóalapba, és ekkor jelenik meg a 13 % szocho; az Áfa tv. 6. § (1) szóról szóra ugyanezt a meghatározást használja, így ugyanaz a határ az áfaalanyiságot is kiváltja (az alanyi adómentesség évi 20 000 000 forint árbevételig választható). ⚠️ Két pont ezen belül egyik irányba sem dőlt el: hogy a 600 000 forintos bevételi határ gazdasági tevékenység esetén is él-e — a 58. § (9) szövege szerint igen, több szakmai portál szerint nem —, és hogy az átminősítés után megmarad-e a 30 000 forintos adócsökkentés. Egyik kérdésre sincs norma, ezért egyiket sem állítjuk.

Magyarországon két olyan szabály van, amely a ródiumot névtelenül érinti vagy éppen nem érinti, és a kettő pontosan ellentétes irányba mutat. Együtt olvasva ezek adják az oldal legmagyarabb részét.

Az első: a 25 %-os kifizetői levonás a ródiumra nem vonatkozik. Az Szja tv. 58. § (10) bekezdése az egyetlen fémspecifikus rendelkezés az egész paragrafusban: „A magánszemély kifizetőtől – nem egyéni vállalkozóként – fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételéből 25 százalék számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le …" Vagyis a felvásárló von le, fix 25 %-os fiktív jövedelemből, költséglevonás nélkül. Hogy mely fémekre, azt a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény melléklete dönti el, amely „a törvény 2. § (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt fémek felsorolása" címmel zárt, szavakban megadott lista húsz fémről: alumínium, antimon, bizmut, cink, cirkónium, kadmium, kobalt, króm, magnézium, mangán, molibdén, nikkel, ólom, ón, réz, tantál, titán, vanádium, vas, wolfram. A ródium, a ruténium, az irídium, a platina, a palládium, az arany és az ezüst egyike sem szerepel benne. Ez tiszta, igazolt negatív megállapítás: egy ródiumot felvásárló kereskedő nem von le semmit, a magánszemély pedig az 58. § (1)–(9) szerint maga vallja be a jövedelmét, ugyanúgy, mint a platinánál vagy a palládiumnál.

A kettő együtt egy pontos képet ad: a magyar jog a ródiumot mint hulladékot ismeri (a vtsz.-alapú melléklet révén), mint felvásárolt alapanyagot viszont nem (mert a fémkereskedelmi lista szavakban sorol fel húsz nemtelen fémet). És ez nem elméleti különbségtétel: a ródium egyetlen tömeges hazai megjelenési formája nem a befektetési rúd, hanem a leszerelt katalizátor, amelynek útja éppen ezen a két szabályon fut.

Magyarországnak nincs nemesfém-kivétele a használt ingóságok különös szabályai alól. Az Áfa tv. 213. § (1) a) pontja teljes terjedelmében így szól: „használt ingóság: olyan műalkotásnak, gyűjteménydarabnak és régiségnek nem minősülő ingó termék, amely adott, illetőleg kijavítása vagy rendbehozatala utáni állapotában eredeti rendeltetésének megfelelően használható." Nincs benne nemesfém, nincs benne drágakő, és nincs benne vtsz.-szám — miközben a b)–d) pontok a műalkotást, a gyűjteménydarabot és a régiséget a vtsz.-alapú 8. számú mellékletre hivatkozva határozzák meg. A „nemesfém" szót pedig az Áfa tv. sehol nem definiálja.

A szöveg szerint tehát az a viszonteladó, aki használt ródiumot a 216–217. § feltételei szerint szerzett be — magánszemélytől, alanyi adómentes vagy más viszonteladótól —, csak az árrését adóztatja, a számlán kötelező „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek" jelöléssel (169. § q)), és a vevőnek ez a számla nem ad adólevonási jogot (222. § (2)).

• ◆ Nem írjuk, hogy a nemesfém eladása „adómentes". Az Szja tv. 1. § (3) szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, és az 58. § nem tartalmaz felmentést fémre. A szavak „adómentes", „nem adóköteles" vagy „mentesített" a magyar magán-nemesfémeladásra egyszerűen hamisak.
• ◆ Nem adjuk össze a 200 000 és a 30 000 forintot. Egy kedvezmény, kétféle kifejezésben (200 000 × 15 % = 30 000). Próba: 300 000 forint jövedelemnél 45 000 − 30 000 = 15 000 forint adó. A 200 000 forintos szám a 58. §-ban nem is szerepel; a 11. § (3) b) pontban áll, és ott bevallási határ, nem kedvezmény.
• ◆ Nem nevezzük a 600 000 forintot adómentes résznek. Az a bevételhez kötött értékhatár, amely túllépéskor teljesen elesik; a 30 000 forint az adóhoz kötött csökkentés, amely megmarad. A bevétel és a jövedelem két különböző fogalom, és ebben a szakaszban soha nem cseréljük fel őket.
• ◆ Nem írunk 13 %-os szochót a 15 % mellé, és nem írunk 16 %-os kulcsot sem. Az előbbi csak átminősítés után keletkezik, az utóbbi egy régi kulcs.
• ◆ Nem adunk meg számot az üzletszerűség határához. Sem darabszámot, sem forgalmi küszöböt, sem eladásszámot: az Szja tv. 3. § 46. pont nem nevez számot, bármely szám kitalált lenne.
• ◆ Nem adunk meg nyomtatványszámot, sorszámot vagy pontos határidőt. Normatívan csak az 58. § (6) szerinti szerkezet áll: a magánszemély a bevallásában állapítja meg és a bevallás határidejéig fizeti meg az adót. A nyomtatvány számát és a határidőt a NAV teszi közzé — ezek közigazgatási adatok, nem jogszabályi tények. Ugyanígy nem mutatjuk be általános türelmi időként a november 20-át: az Art. 11/A. § a határidőn belüli bejelentést és egy igazolási kérelmet kíván.
• ◆ Nem állítjuk, hogy az örökös az elhunyt szerzési költségét viszi tovább. Az 58. § (4) a hagyatéki eljárásban megállapított értékre felszoroz.
• ◆ Nem közlünk veszteségelszámolási szabályt. Az Szja tv. veszteségelhatárolást csak a mezőgazdasági őstermelőnek és az egyéni vállalkozónak ad; az 58. §-ra nincs ilyen norma. Hogy egy adóéven belül a veszteség a nyereséggel szembeállítható-e, egyik irányba sem eldöntött. Ami biztos: veszteségnél nem keletkezik adó, mert nincs nyereség.
• ◆ Nem állítunk kiskereskedői felárat, minimális tételt vagy szokásos rúdsúlyt, és nem adjuk meg az ékszer-ródiumozás mennyiségét. Egyikre sem sikerült elsődleges forrást találni.
• ◆ 🔴 És a legfontosabb fenntartás: az Európai Unió egyetlen tagállamában sincs olyan határozat, hatósági állásfoglalás vagy bírósági döntés, amely a ródiumot, a ruténiumot vagy az irídiumot név szerint kezelné. Magyarországon ez azért nem nyit rést a lényegen, mert az Szja tv. 58. § és az Áfa tv. 82. § (1) fémsemleges, az Áfa tv. 235–236. § pedig kifejezetten csak az aranyat nevezi meg. Ahol viszont egy norma a „nemesfém" meghatározatlan fogalmára támaszkodik, ott a hiány érezhető — lásd a következő pontban a Pmt.-t.

• ◆ Készpénz: magánvásárlóra nincs felső határ. Az Art. 114. § (3) bekezdése csak két pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó között szab határt, szerződésenként egy naptári hónapban 1 500 000 forintban; a szankció a túllépő részre 20 % mulasztási bírság, a fizetőnél és az elfogadónál (Art. 233. §). Magánszemélyre a kereskedőnél ez a szabály nem alkalmazandó. A Kertv. 3. § (9) éppen fordítva, a készpénzes fizetés lehetőségének biztosítására kötelez a fogyasztó irányában. 🔴 Az azonosítási kötelezettség és a készpénzhatár két külön jogintézmény, két külön törvényben — soha nem szabad őket egy lélegzetre említeni.
• ◆ Három pénzmosási küszöb, három címzett — és egyik sem készpénzhatár. A Pmt. (2017. évi LIII. törvény) szerint 300 000 forinttól adatrögzítés (ügyfél-azonosítás, 14. § (4): családi és utónév, születési hely és idő; okmány kérhető, de nem kötelező elem a lakcím), 4 500 000 forinttól teljes ügyfél-átvilágítás (6. § (1) b)) — mindkettő fizetési módtól függetlenül, a normatext ugyanis „ügyleti megbízás teljesítésekor" fordulatot használ és pénzforgalmi eszközt nem nevez meg. A 3 000 000 forint ezzel szemben csak az árukereskedőre vonatkozik és csak készpénzre (6. § (1) c)). A megbontás nem segít: a 6. § (2) szerint a valóban összefüggő megbízásokat össze kell adni. ⚠️ Egy pont itt nem dőlt el egyik irányba sem: a Pmt. 1. § (1) j) a kötelezetti státuszt „nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre" telepíti, feltétel nélkül — de a nemesfém fogalmát az általunk olvasott szövegek nem határozzák meg. Hogy egy tisztán ródiummal kereskedő ezáltal kötelezett-e, ehhez a szöveghez nem volt eldönthető, és nem állítjuk egyik irányba sem. Az viszont biztos, hogy 300 000 forint alatt sem lehet Magyarországon névtelenül nemesfémet vásárolni, ha a kereskedő kötelezett: üzleti kapcsolat létesítésénél, bármely pénzmosási gyanúnál és a korábbi adatok kétségessé válásakor a kötelezettség összeghatár nélkül beáll (6. § (1) a), f), g)).
• ◆ Engedély és nyilvántartás: a ródiumra a szigorúbb szabály nem vonatkozik. A Kertv. 9/A. § (1) szerint 2025. szeptember 1-je óta a befektetési arannyal folytatott kereskedés csak SZTFH-engedéllyel, részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában és kizárólag üzletben végezhető, és az engedélyes a 9/A. § (5) szerint az első forinttól nyilvántartást vezet a vevő és az eladó személyazonosító adatairól, okmányszámáról és — külföldi kivételével — adóazonosító jeléről. Ez a rendszer a befektetési aranyra szól (Kertv. 2. § 1b. pont), a ródiumra tehát nem; a többi nemesfém kereskedése puszta bejelentéssel folytatható (Kertv. 4. § (1)–(2)). 🔴 Ez nem előny a vásárlónak: az SZTFH nyilvános nyilvántartása (Kertv. 9/C. §) — az egyetlen ellenőrizhető bizalmi jel, amelyet ez az oldal ajánlani tud — ródiumkereskedőre nem létezik. A felügyeleti hatóságok is szétválnak: befektetési aranyra az SZTFH, minden más nemesfémre a kereskedelmi hatóság, a gyakorlatban a Budapest Főváros Kormányhivatala.
• ◆ Fémjel: a jogszabály a ródiumot nem is említi. Az 508/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet fémjelzési kötelezettséget az ékszerekre, díszműárukra és személyes használati tárgyakra ír elő, és 1. melléklete négy fémhez rendel finomsági fokokat: aranyhoz, ezüsthöz, platinához és palládiumhoz. A ródium, a ruténium és az irídium nem szerepel benne. Pontosan kell fogalmazni: ez nem azt jelenti, hogy „a ródium mentes a fémjelzés alól", hanem azt, hogy a jogszabály rá nem terjed ki — mentesség csak ott lehetséges, ahol van szabályozás. A rúd, a lemez és a félgyártmány egyébként a 10. § (2) g) szerint a négy megnevezett fémnél sem fémjelköteles, és a 10. § (2) f) szerint a magánszemély tulajdonában lévő tárgy sem, amíg kereskedőhöz nem kerül. A finomsági fokot a rendelet ezrelékben adja meg, nem karátban.
• ◆ Határátlépés: a ródiumot a készpénzbejelentés nem érinti. A közvetlenül alkalmazandó (EU) 2018/1672 rendelet és a 2021. évi XLI. törvény alapján 10 000 euró vagy annak megfelelő értéktől bejelentési kötelezettség áll fenn, be- és kiléptetéskor, írásban a vámhatóságnál. 🔴 A törvény címe és 10. §-a szerint ez az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó személyre vonatkozik, tehát az uniós külső határra. A rendelet I. melléklete szerint az arany készpénznek számít — a 90 %-os aranytartalomtól az érme, a 99,5 %-os finomságtól a rúd, a rögök és a granulátum —, az ezüst, a platina és a palládium viszont nem, és így a ródium sem. A szankció a helyszínen, az 10. § szerint, 10 000 és 20 000 euró között 10 %, 20 000 euró felett 50 000 euróig 30 %, 50 000 euró felett 50 %.
• ◆ Nincs vagyonadó és nincs évenkénti bejelentés a Magyarországon őrzött fizikai fémre. Öröklésnél és ajándékozásnál külön illeték keletkezhet, amelynek mértéke és mentességei nem ennek a szakasznak a tárgya — ott az illetékekről szóló törvény szabályai érvényesek, és egy konkrét ügyben közjegyzővel vagy adótanácsadóval kell tisztázni őket. Az Szja tv. felől csak annyi áll biztosan, hogy az örökös és a megajándékozott a felszorzott értéket használja szerzési értékként (58. § (4)), és hogy egy ajándékozás nem visszterhes átruházás, tehát nyereség sem keletkezik belőle.

Ez az összefoglalás nem adótanácsadás. A normatextek és a hatósági gyakorlat állapotát írja le úgy, ahogy ellenőrizni lehetett, és megjelöli azokat a pontokat, ahol nem lehetett. A ródiumra nézve Magyarországon a nagy kérdések el vannak döntve — 27 % áfa, 15 % szja, tartási idő nélkül, szocho nélkül, kifizetői levonás nélkül —, és a nyitott pontok pontosan megnevezhetők: a használt befektetési fém különbözet szerinti adózása, a Pmt. kötelezetti körének fémfogalma, valamint a 600 000 forintos határ és a 30 000 forintos adócsökkentés sorsa üzletszerű értékesítés esetén. Kétség esetén a NAV-hoz vagy egy adótanácsadóhoz kell fordulni, nagyobb összegeknél pedig írásos állásfoglalás kérése arányos költség.