Bretton Woods
Más néven: Bretton Woods-i rendszer, Bretton Woods-i megállapodás, aranydeviza-standard
A Bretton Woods az 1944-ben létrehozott nemzetközi valutarendszert jelöli, amely az amerikai dollárt aranyhoz kötötte, és a New Hampshire-i tanácskozás helyszínéről kapta nevét.
Tetszik, amit látsz és olvasol?
Szívünket-lelkünket beleadjuk abba, hogy a preciousmetalprices.com gyors, letisztult és ingyenes maradjon — fizetős falak nélkül, felesleges zsúfoltság nélkül, csupán megbízható tényekkel és élő árfolyamokkal. Ha ez segít Önnek, a legszebb módja a köszönetnek, ha továbbadja másoknak. Minden megosztás segít egy befektetőtársnak, hogy ránk találjon, és életben tartja a projektet. 💛
Tetszik, amit látsz és olvasol?
Szívünket-lelkünket beleadjuk abba, hogy a preciousmetalprices.com gyors, letisztult és ingyenes maradjon — fizetős falak nélkül, felesleges zsúfoltság nélkül, csupán megbízható tényekkel és élő árfolyamokkal. Ha ez segít Önnek, a legszebb módja a köszönetnek, ha továbbadja másoknak. Minden megosztás segít egy befektetőtársnak, hogy ránk találjon, és életben tartja a projektet. 💛
A Bretton Woods-i rendszer a 20. század legjelentősebb nemzetközi valutarendje volt. 1944 júliusában jött létre, amikor 44 szövetséges nemzet képviselői a New Hampshire-i Bretton Woods Mount Washington szállodájában összegyűltek, hogy a második világháború után stabil alapot teremtsenek a világkereskedelemnek. Az eredmény a rögzített árfolyamok rendszere lett, amelynek sarokpontja az aranyár volt.
A rendszer alapelvei
A megállapodás három pilléren nyugodott:
- A dollár aranyhoz kötése: a dollárt fix, 35 USD/troyuncia arany (kb. 31,1 gramm) árfolyamon határozták meg. Az USA garantálta, hogy más jegybankok bármikor aranyra válthatják a dollárt ezen az árfolyamon.
- Rögzített árfolyamok: minden tagvaluta fix, de igazítható arányban rögzült a dollárhoz. Ingadozási sáv: ±1 % a megállapított paritás körül.
- Új nemzetközi intézmények: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felügyelte az árfolyamokat és stabilitási hiteleket nyújtott; a Világbank (IBRD) az újjáépítést finanszírozta.
Fontos paritások a Bretton Woods-i rendszerben (válogatás)
| Valuta | Paritás a USD-hez | Aranytartalom egységenként | Rögzítve |
|---|---|---|---|
| Brit font | 4,03 USD/GBP | 3,58134 g | 1944 |
| Német márka (DM) | 4,20 DM/USD | 0,211588 g | 1949 |
| Francia frank | 350 FF/USD | 0,00255 g | 1949 |
| Japán jen | 360 JPY/USD | 0,00247 g | 1949 |
Felemelkedés és bukás
A rendszer jelentősen stabilizálta a világkereskedelmet a háború utáni időszakban. Európa és Japán újjáépítette gazdaságát, exportált az USA-ba és dollártartalékokat halmozott fel. Éppen ebben rejlett azonban a bukás csírája: az úgynevezett Triffin-dilemma (Robert Triffin közgazdászról elnevezve) írta le az ellentmondást, hogy az USA-nak dollárt kellett exportálnia a világgazdaság likviditással való ellátásához – ami hosszú távon aláásta az aranyfedezetbe vetett bizalmat.
Az 1960-as évekre a külföldön tartott dollár mennyisége messze meghaladta az amerikai aranytartalékokat. A vietnámi háború és a szociális programok költségei felhajtották az amerikai államadósságot. De Gaulle elnök vezetésével Franciaország aktívan dollárt kezdett aranyra váltani, ami tovább terhelte az amerikai tartalékokat.
1971. augusztus 15-én Richard Nixon amerikai elnök egyoldalúan felfüggesztette a dollár aranyra válthatóságát – ez a lépés „Nixon-sokk" néven vonult be a történelembe. 1973-ban a rögzített árfolyamokat véglegesen feladták; azóta a szabadon lebegő árfolyamok (floating) uralják a nemzetközi valutarendszert.
Hatás az aranypiacra
Bretton Woods végével az arany megszabadult az államilag rögzített ártól. A történelmi aranyár-emelkedés a következő években – 35 USD-ról (1971) több mint 800 USD/unciára (1980) – szemléletesen mutatja, mennyire elnyomta a mesterséges rögzített árfolyam a piaci árat. Az arany azóta szabad nyersanyag- és befektetési piaccá vált, amelynek árát valós időben olyan tőzsdéken jegyzik, mint a COMEX, és reagál az árfolyamokra valamint a geopolitikai feszültségekre.
Sok közgazdász és befektető hivatkozik Bretton Woodsra, amikor a goldalapú valutákhoz való esetleges visszatérésről vagy az aranyról mint biztos menedékről vitáznak. A Bretton Woodsot megelőző aranystandard és a jelenlegi fiat-valutarendszer alkotja a vita történelmi végpontjait.
Röviden
Bretton Woods (1944–1973) volt az utolsó nagy aranyalapú világvaluta-rendszer: a dollár vezérvalutaként szolgált 35 USD/uncia fix aranyárfolyammal, amíg Nixon 1971-ben fel nem oldotta a válthatóságot – azóta az arany szabad piac, ára pedig közvetlenül tükrözi az inflációt, a pénzmennyiség növekedését és a geopolitikai kockázatokat.
Források: MNB (mnb.hu), IMF (imf.org), BIS (bis.org).