Különbözeti adózás (áfa)

A különbözeti adózás (magyarul „különbözeti áfa", más néven árréses adózás) az áfa egy különleges eljárása a használt cikkek, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek viszonteladására. A nemesfémkereskedelemben elsősorban az ezüstérmék, gyűjtőérmék és nem áfamentes régi ezüsttárgyak vételénél és továbbértékesítésénél van nagy jelentősége. Ahelyett, hogy a teljes bruttó eladási árra vetnék ki az áfát, az adót csak az árrésre – vagyis a beszerzési és az eladási ár közötti különbözetre – számítják fel. Magyarországon a különbözeti adózást az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) XVI. fejezete szabályozza.

Megjegyzés: Ez a cikk általános tájékoztatásra szolgál, és nem helyettesíti az egyéni adótanácsadást. Konkrét kérdés esetén forduljon adótanácsadóhoz vagy a NAV-hoz.

A különbözeti adózás feltételei

A kereskedő a különbözeti adózást csak akkor alkalmazhatja, ha minden feltétel teljesül:

1. A kereskedő viszonteladó (üzletszerűen beszerző és értékesítő).
2. A terméket magánszemélytől, áfalevonásra nem jogosult személytől (pl. alanyi adómentes vállalkozótól) – vagy egy másik különbözeti adózást alkalmazó kereskedőtől – szerezte be.
3. Ingó, birtokba vehető dolog (tehát pl. érmék, ékszer, rudak használt cikként – nem új áru).
4. A terméket belföldön vagy az EU területén szerezte be.

Ha viszont a beszerzéskor rendes áfát számítottak fel (pl. egy másik áfalevonásra jogosult kereskedőtől vásárolva), a különbözeti adózás kizárt.

A képlet: adó csak az árrésre

Adóalap = Eladási ár − Beszerzési ár (= kereskedelmi árrés)
Áfa     = Adóalap × 27 % (általános adómérték)

Fontos: Az árrés bruttó árrés – az áfa már benne van. A helyes kiszámítás:

Adórész    = Kereskedelmi árrés × (27 / 127)
Nettó árrés = Kereskedelmi árrés × (100 / 127)

Ha az árrés negatív (eladási ár < beszerzési ár), nem keletkezik adófizetési kötelezettség – és áfalevonási jog sem.

Összehasonlítás: általános szabályok szerinti adózás vs. különbözeti adózás

Jelentősége a nemesfémkereskedelemben

Ezüstérmék és gyűjtőérmék

Az ezüstöt – az befektetési arannyal ellentétben – Magyarországon a teljes, 27%-os áfa terheli. Magánszemélyektől történő felvásárláskor (pl. hagyatéki darabok, régi gyűjtőérmék) ezért egy kereskedő a különbözeti adózást alkalmazhatja: nem a teljes viszonteladási árra fizet áfát, hanem csak az árrésére. Ez jelentősen csökkenti a tényleges adóterhet, és versenyképesebb felvásárlási árakat tesz lehetővé.

Hatás a végfelhasználóra

Mivel a kereskedő a különbözeti adózásnál nem tüntetheti fel külön az áfát, a vevő a maga részéről nem vonhatja le az áfát. Magánszemélyeknek ez lényegtelen; vállalkozásoknak (pl. ékszerészeknek, akik gyűjtőérméket kereskedelmi áruként szereznek be) az általános adózás előnyösebb lehet.

Globális nyilvántartáson alapuló adózás

Az Áfa tv. lehetőséget ad a viszonteladónak arra is, hogy bizonyos, egyedileg nehezen nyilvántartható termékkörnél az adott adómegállapítási időszakra összesített módon számolja el az árrést: az összes eladási ár összegét szembeállítják az összes beszerzési ár összegével. Ez az egyszerűsítés csökkenti a nyilvántartási terhet az apró tételes napi kereskedelemben. Ha egy időszakban negatív összesített szaldó adódik, az sem adó-visszatérítéshez nem vezet, sem más időszakra nem vihető át.

Elhatárolás: befektetési arany és befektetési ezüst

A befektetési arany (a törvényi feltételeknek megfelelő aranyrudak és -érmék, pl. finomság ≥ 995 ‰) az Áfa tv. 235–236. §-a alapján teljes mértékben mentes az áfa alól – itt a különbözeti adózás egyáltalán nem jön szóba. Régi arany vagy fogászati arany finomítók általi felvásárlásánál pedig sajátos fordított adózási szabályok érvényesülhetnek (az áfát a szolgáltatás igénybevevője fizeti).

A befektetési ezüstre viszont nincs hasonló mentesség; itt a különbözeti adózás a legfontosabb eszköz az adóoptimalizálásra a másodlagos piacon. Használja adóbecslőnket és az ezüstárat a konkrét ügyletre eső tényleges adóteher megbecsléséhez.

Kötelezettségek és dokumentáció

A különbözeti adózást alkalmazó kereskedőknek:

• A beszerzési bizonylatokat hiánytalanul meg kell őrizniük (a magánszemélyek nem állítanak ki számlát → saját bizonylat szükséges).
• A kimenő számlán nem szabad áfát feltüntetniük, és fel kell tüntetniük a „különbözet szerinti szabályozás" (különbözeti adózás) jelölést.
• Elkülönített nyilvántartást kell vezetniük a különbözeti és az általános szabályok szerint adózó forgalomról.
• Az áfabevallásban az adóalapot (nettó árrést), és nem a teljes forgalmat kell szerepeltetniük.

A jogsértések – például jogosulatlan alkalmazás vagy a számlákon hiányzó jelölés – a teljes általános adó utólagos megállapításához vezethetnek.

Röviden megjegyezve

A különbözeti adózás a nemesfém- és érmekereskedők számára központi adótervezési eszköz a magánszemélyektől történő felvásárlásnál: csak a kereskedelmi árrést adóztatja, nem a teljes eladási árat – ez teszi gazdaságilag életképessé az ezüstérmék és gyűjtődarabok másodlagos piacát. A magáneladók számára semmi sem változik; a vevő vállalkozásoknál viszont elmarad az áfalevonás. Fontos különbség: a német „Differenzbesteuerung" (§ 25a UStG) a magyar különbözeti adózás megfelelője, de a magyar szabályokra a 27%-os áfamérték és az Áfa tv. XVI. fejezete az irányadó.

Források: net.jogtar.hu (Áfa tv.), nav.gov.hu, eur-lex.europa.eu (2006/112/EK)