Elérhető 27 EU-országban — a te nyelveden, helyi áfakulcsokkal és kalkulátorokkal
Ország
Adók és jog

Áfa az ezüstön

Más néven: ÁFA ezüstre, Forgalmi adó ezüstön, Ezüst áfa

Az ezüst (rúd, érme, ipari ezüst) vásárlására Magyarországon általános forgalmi adót vetnek ki – ellentétben a befektetési arannyal, amely áfamentes.

Tetszik, amit látsz és olvasol?

Szívünket-lelkünket beleadjuk abba, hogy a preciousmetalprices.com gyors, letisztult és ingyenes maradjon — fizetős falak nélkül, felesleges zsúfoltság nélkül, csupán megbízható tényekkel és élő árfolyamokkal. Ha ez segít Önnek, a legszebb módja a köszönetnek, ha továbbadja másoknak. Minden megosztás segít egy befektetőtársnak, hogy ránk találjon, és életben tartja a projektet. 💛

Áfa az ezüstön — ingyenes élő árfolyamgrafika megosztásra a preciousmetalprices.com oldalról
Téma

Aki ezüstöt vásárol – legyen az rúd, befektetési érme vagy ipari áru – Magyarországon alapesetben általános forgalmi adót (áfát) fizet. Ez alapvetően megkülönbözteti az ezüstöt a befektetési aranytól, amely az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 236. §-a és az EU 2006/112/EK héa-irányelve szerint teljesen áfamentes. Az ezüstbefektetők számára ennek a különbségnek jelentős gyakorlati jelentősége van: az adó megemeli a beszerzési árat, és ezzel a későbbi eladás nyereségküszöbét.

Alapkulcs és különbözeti adózás

Magyarországon az ezüstre a 27%-os áfa-alapkulcs érvényes a nettó vételárra (Áfa tv. 82. § (1)) – ez az EU legmagasabb áfakulcsa. Egy példa:

Nettó kereskedői ár:   100 000 Ft
+ 27% áfa:            +  27 000 Ft
─────────────────────────────────
Bruttó ár (vevő):      127 000 Ft

Sok kereskedő azonban a különbözeti adózást (különbözeti áfa) alkalmazza az Áfa tv. XVI. fejezete szerint. Ennél az áfát nem a teljes eladási árra, hanem csak a kereskedelmi árrésre (a kereskedő beszerzési és eladási ára közötti különbségre) vetik ki. Az eljárás azon viszonteladók számára áll nyitva, akik magánszemélyektől vagy más, különbözeti adózás alá eső kereskedőktől szereztek be árut. A végső fogyasztóra eső tényleges adóteher ekkor jellemzően a bruttó vételár 5–10%-a körül van – a kereskedő konkrét árrésétől függően. A különbözeti adózást fel kell tüntetni a számlán; külön áfaösszeg feltüntetése ott nem megengedett.

Áttekintés: ezüst-áfa nemzetközi összehasonlításban

Ország Ezüst adókulcsa Befektetési arany
Magyarország 27% (alapkulcs) / különbözeti kb. 5–10% 0% (mentes)
Ausztria 20% 0% (mentes)
Németország 19% (alapkulcs) / különbözeti kb. 5–10% 0% (mentes)
Svájc 8,1% 0% (mentes)
Nagy-Britannia 20% 0% (mentes)
Egyesült Arab Emírségek 5% 0%

Az ezüst Magyarországon a legmagasabb, 27%-os áfateherrel jár – lényegesen kedvezőtlenebbül, mint az arany. A svájci alacsonyabb kulcs miatt régen a Svájcból történő behozatal vagy a vámszabadterület (vámszabadraktár) kínált megtakarítást, de a magánszemélyeknek ez a behozatali áfa miatt ma már alig előnyös.

Mely ezüsttermékek érintettek?

A 27%-os áfa csaknem minden ezüsttermékre vonatkozik:

  • Ezüstrudak (öntött vagy vert, bármely címlet)
  • Befektetési és bullionérmék ezüstből (pl. Maple Leaf, Bécsi Filharmonikusok, Britannia, American Eagle)
  • Numizmatikai gyűjtőérmék ezüstből (adott esetben a kereskedő különbözeti adózással)
  • Ipari ezüst (granulátum, félkész termék)
  • Ó- és törtezüst a kereskedelmi forgalomban

Nem tartozik az áfa alá viszont a magánszemélyek közötti továbbeladás (a magánszemélyek nem adóalanyok az Áfa tv. értelmében).

Hatás az ezüstárra és a felárra (ázsió)

Az ezüst azonnali ára (pl. az aktuális ezüstár forintban) nettó piaci ár áfa nélkül. A kereskedők erre az árra hozzáadják a felárukat (verési költség, árrés, logisztika), majd a törvényes áfát. Az ezüst-felár az adó miatt az aranyhoz képest jelentős lehet, és közvetlenül hat a hozamra: aki ezüstöt vásárol és később elad, a vásárláskor fizetett adót tartós költségtényezőként viszi tovább.

Az ezüstkalkulátorral kiszámítható az aktuális anyagérték; az adóbecslő segít felmérni az adóterhet a vétel és eladás során.

Különbözeti adózás a gyakorlatban – amit a vevőknek tudniuk kell

  1. Felismerhető jegy a számlán: „különbözeti adózás" (Áfa tv. XVI. fejezet) – nincs külön áfaösszeg feltüntetve.
  2. Nincs adólevonás: azok a vállalkozók, akik ezüstöt üzletileg használnak, különbözeti adózású számláknál nem vonhatnak le előzetesen felszámított áfát.
  3. Árösszehasonlítás: egy 110 000 Ft-os bruttó ár (különbözeti adózás) olcsóbb lehet, mint 110 000 Ft 27%-os alapadózásnál, mert az első esetben az adó csak az árrésre esik.
  4. Továbbeladás: magánszemélyek a különbözeti adózással vásárolt érméket áfamentesen adhatják tovább (nem adóalany = nincs áfakötelezettség). A nyereség után azonban 15% személyi jövedelemadót kell fizetni az ingó vagyontárgy értékesítésének szabályai szerint, évi 200 000 forintos mentességi kerettel.

Adóelőny: miért kedvezőbb a befektetési arany adózása

Az EU a befektetési aranynak különleges helyzetet biztosít, mert pénzhez hasonló jószágnak tekinti. Az ezüst nem élvezi ezt a státuszt – holott történelmileg pénzverőfémként szintén monetáris jelentősége volt. A befektető számára ez azt jelenti: az arany azonos azonnali ár mellett jobb nettó belépési szintet kínálhat, mert nem terheli áfa a vételárat.

Megjegyzés: ez a cikk nem minősül adó- vagy befektetési tanácsadásnak. Egyedi adózási kérdésekben kérjük, forduljon adótanácsadóhoz.

Fontos különbség Németországhoz képest

Németországban az ezüstre a 19%-os alapkulcs vonatkozik, és a magánszemély eladása egyéves spekulációs idő után adómentes (§ 23 EStG). Magyarországon ezzel szemben nincs ilyen tartási időhöz kötött mentesség: a nyereség adóztatása kizárólag a mentességi kereten (évi 200 000 Ft jövedelem) és a bagatell-értékhatáron (évi 600 000 Ft bevétel) múlik, nem a tartási időn (Szja tv. 58. §).

Röviden megjegyezve

Az ezüstöt Magyarországon a 27%-os áfa-alapkulcs terheli; a különbözeti adózás lényegesen csökkentheti a végső fogyasztóra eső tényleges adókulcsot. A befektetési arannyal ellentétben az ezüst nem élvez EU-szintű áfamentességet – ezt a befektetőknek az ezüstvásárláskor és a tényleges beszerzési árak összehasonlításakor mindig figyelembe kell venniük.

Források: Áfa tv. 2007. évi CXXVII. (net.jogtar.hu), NAV (nav.gov.hu), SZTFH (sztfh.hu), EUR-Lex (eur-lex.europa.eu).

Vissza a szótárhoz Utoljára frissítve: 2026. augusztus 2.

Cookie-banner? Nem!

Nincs nyomkövetés, nincs reklám, nincs megfigyelés. Ígérjük. → Adatvédelmi ígéretünk ←

Hiba bejelentése

Segítsen javítani az oldalt