Ezüst

Az ezüst az emberiség történetének egyik legrégebben ismert feme. Már több mint 5000 évvel ezelőtt bányászták Kis-Ázsiában és az égei-tengeri Szifnosz szigetén. Ma az ezüst jóval több, mint puszta ékszer- vagy érmefém: az éves világtermelés mintegy 55–60 %-a ipari alkalmazásokba áramlik – a fotovoltaikától az elektronikán át az orvostudományig. Ezzel egyidejűleg befektetési fémnek és történelmileg bevált értéktartaléknak számít.

Kémiai és fizikai tulajdonságok

Az ezüst (vegyjele Ag, a latin Argentum szóból) a periódusos rendszer 11. csoportjában áll, és az átmenetifémekhez tartozik. Valamennyi ismert elem közül a legnagyobb elektromos vezetőképességgel rendelkezik, ezzel még a rezet is felülmúlja. Kiemelkedő a hővezető képessége és a látható fényben mutatott fényvisszaverő képessége is – a frissen polírozott ezüst a beeső fény akár 99 %-át visszaveri.

Jelentős jellemző az úgynevezett elszíneződés (tarnish): nedves levegőn az ezüst a kén nyomaival fekete ezüst-szulfiddá (Ag₂S) reagál. Ez a folyamat visszafordítható, és nem csökkenti az anyagértéket. A tiszta ezüst ellenálló az oxigénnel és a legtöbb savval szemben; salétromsavban és forró tömény kénsavban azonban oldódik.

Finomságok és ötvözetek

A gyakorlati felhasználásban az ezüstöt majdnem mindig ötvözik, mivel a színezüst (999) túl puha a mechanikai igénybevételnek kitett alkalmazásokhoz.

Az ötvözött áru tiszta ezüsttömegének kiszámítására a következő érvényes:

Nettó tömeg = Bruttó tömeg × (Finomság ‰ ÷ 1 000)

Példa: 100 g sterlingezüst (925)
→ 100 × 0,925 = 92,5 g színezüst

Az ezüstkalkulátor automatikusan meghatározza a beolvasztási értéket az aktuális ezüstár alapján.

Kitermelés és világtermelés

Az ezüstöt túlnyomórészt a réz-, ólom- és cinkkitermelés melléktermékeként (byproduct) nyerik. Csak kis része származik tiszta ezüstbányákból. A legfontosabb termelő országok Mexikó, Peru, Kína, Oroszország és Lengyelország. A világ bányatermelése a World Silver Survey szerint évente mintegy 820–850 millió troy uncia (jelenlegi évtized). Ehhez járul az öreg ezüst, az elektronikai hulladék és a fényképészeti anyagok újrahasznosításából származó jelentős rész.

A kitermelés után a Doré-tömböket (tisztátalan nyersfém) finomítókban színezüstté finomítják. A nagy finomítók, mint a Heraeus, az Umicore vagy a PAMP Suisse, a megtisztított fémeket ezután standard tömbökké vagy érmenyersdarabokká alakítják.

Az ezüst mint befektetési fém

Befektetési fémként az ezüstöt tömbök és érmék formájában tartják. Ismert bullionérmék a Bécsi Filharmonikusok, a Maple Leaf, az American Eagle, valamint a Britannia – mindegyik 999 ‰ finomsággal.

Az aranyhoz képest az ezüst jellemzően nagyobb árvolatilitást mutat. A két fém árának viszonyát az arany-ezüst arány fejezi ki: megadja, hány troy uncia ezüst szükséges egy troy uncia arany megvásárlásához. Történelmileg ez a mutató 15 és több mint 100 között ingadozott.

Adózási megjegyzés Magyarországra: Az ezüsttömbök és -érmék vásárlása Magyarországon a teljes, 27 %-os áfát viseli (Áfa tv. 82. §), mivel az áfamentesség kizárólag a befektetési aranyra vonatkozik. Magánszemély eladása esetén a fizikai ezüst nyeresége az ingó vagyontárgy értékesítéseként adózik (Szja tv. 58. §): 15 % szja, de az évi 200 000 forintig terjedő jövedelem adómentes, a 600 000 forintot meg nem haladó éves bevételnél pedig nem is kell nyereséget megállapítani. Magyarországon nincs tartási idő szerinti mentesség – ellentétben a németországi § 23 EStG szerinti spekulációs idővel. Ez nem adó- vagy befektetési tanácsadás; egyedi esetben forduljon adótanácsadóhoz. Vö. még: Áfa az ezüstre.

Ipari jelentőség

Az ezüst iránti ipari kereslet lényeges árhajtó, amely megkülönbözteti az ezüstöt a többi nemesfémtől:

• Fotovoltaika: Az ezüst nélkülözhetetlen a napelemek érintkezőihez. A megújuló energia gyors bővülése növeli a strukturális keresletet.
• Elektronika: A vezetősávok, érintkezők, RFID-címkék és forrasztóanyagok egyedülálló vezetőképessége miatt tartalmaznak ezüstöt.
• Orvostudomány: Az ezüstionok antimikrobiálisan hatnak; az alkalmazások a sebfedőktől az orvosi eszközök bevonatáig terjednek.
• Fényképészet: A digitális fényképezés miatti visszaesés ellenére az ezüst-halogenid speciális területeken (röntgen, film) továbbra is releváns.
• Katalízis: Az ezüstöt katalizátorként használják az etilén-oxid szintézisében.

Az ipari és befektetési fém kettős szerepe az ezüstöt konjunktúraérzékenyebbé teszi az aranynál: a gazdasági visszaesésekben az ipari kereslet csökkenhet, és tovább terhelheti az árat.

Árképzés

Az ezüst árát amerikai dollárban, troy unciánként jegyzik. A referenciaérték az LBMA Silver Price, amelyet naponta aukcióval állapítanak meg Londonban. Az aktuális ezüstár valós időben lekérhető; a történelmi árfolyamok a történelmi nemesfémárak oldalon tekinthetők meg.

Az árat befolyásoló tényezők többek között: az amerikai dollár erőssége, a reálkamatok, az ipari kereslet alakulása (különösen a napenergia-ágazat), a bányatermelés, az újrahasznosítás mennyisége és a spekulatív pozíciók a COMEX-en.

Röviden

Az ezüst az egyetlen fém, amely a kiemelkedő ipari relevanciát évezredes értékmegőrző szereppel ötvözi. Aki figyeli az ezüstárat, mindig szem előtt kell tartania mindkét dimenziót – a konjunktúrát és a tőkebefektetést. Az ezüstkalkulátor és az arany-ezüst arány ehhez praktikus tájékozódási pontok.